Másfél évtizede folyamatos támogatója a most megújuló Szent László Hospice Alapítvány a Dél-pesti Centrumkórház hospice részlegének.
A 2018-as év megújulást hoz a 2002-ben alapított Szent László Hospice Alapítvány számára. Áprilisban immár a bíróság is bejegyezte az új nevet: az eddig Szent László Kórház Hospice Alapítvány elnevezésből kikerült a „Kórház” szó. Az alapcélok ugyan változatlanok maradtak, azaz a kórház hospice részlegének támogatása, ám a civil szervezet ezzel a változtatással is jelzi az intézményen túlmutató céljait, szemléletformáló tevékenységét. A kiszélesedő kommunikációt jelzi az új logó és egy teljesen megújult internetes megjelenés is a www.laszlohospice.hu honlapon.
A kuratórium is megújult, ám az elnök továbbra is Kicska Edit, aki a kezdetektől fogva tevékenykedik az alapítványban. Az alapításkor a Szent László Kórház ápolási igazgatójának oktatási helyetteseként, jelenleg az Országos Sportegészségügyi Intézet ápolási igazgatójaként dolgozó szakember az alábbiakban eleveníti fel a kezdeteket.
– A kórház hospice osztályát még 1995-ben hozták létre. Az egészségügy akkor is forráshiánnyal küzdött, így az épületet a Máltai Szeretetszolgálat támogatása révén lehetett berendezni. A magas és különleges ápolási szükséglet miatt speciális eszközökre volt szükség, így 2002-re érett meg a gondolat, hogy egy alapítvány segítségével többletforráshoz lehetne jutni a pályázatok, támogatások révén. Az alapító Baukó Mária (a hospice osztály elindulásakor a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének vezetője volt) magánemberként támogatta az alapítvány létrejöttét – emlékezik vissza Kicska Edit.
Az alapítvány sosem működtetője volt a hospice osztálynak, az mindig államilag finanszírozott ellátást nyújtott, viszont az összegyűjtött forrásokból a civil szervezet javítani tudta a körülményeket, hozzá tudott járulni a fejlesztésekhez. Amint Kicska Edit fogalmaz, a tárgyi eszközökön túl folyamatos kihívást jelentett, s jelent mind a mai napig a szemléletformálás, hogy a hospice-ra ne elfekvőként tekintsenek, és ne csak az élet utolsó három napjának gondozási feladatainak ellátását várják el tőle. A hospice ennél sokkal többet tud nyújtani a betegeknek és hozzátartozóknak egyaránt.
– Az ápolási eszközök is nagyon sokat fejlődtek. A fájdalomcsillapítás módszereinek kiszélesedése, az infúziós pumpák hozzáférhetősége, a felfekvést megelőző matracok és a fürdetőágy használata, lelki téren a pszichológusok felkészültsége és összegyűlt tapasztalata révén minőségi változás ment végbe az életvégi ápolásban. Hatékonyabban tudunk segíteni akár heteken-hónapokon át az életet könnyebbé, panaszmentesebbé tenni – emeli ki Kicska Edit. Mindez ugyanakkor dilemmát is szül: mivel Magyarországon még mindig nincs elegendő hospice ágy, ezért ha a hosszabb ellátás indokoltságáról szóló szakmai üzenet a mindennapok gyakorlatává válik, a mostaninál kevesebb beteg juthat a jelenleginél hosszabb ellátáshoz. Ennek feloldása ugyanakkor nem az ápolási idő rövidítésében rejlik, hanem a kapacitások állami szintű növelésében. A teljes képhez azért az is hozzátartozik: nincs mindig teltház, vannak időszakok, amikor több beteget is el tudnának látni.
A hospice ellátásnak csak egyik pillére az intézményi gondoskodás, a másik a beteg otthonában történő ellátás, amikor a szükségleteknek megfelelően megy házhoz egy-két naponta az ápoló, az orvos, a pszichológus vagy épp a szociális munkás. Az alapítvány 2009-2010-ben próbálkozott az otthonápolás elindításával, ám ezt nem tudták tovább működtetni, ezért akkor úgy döntöttek: továbbra is a hospice részlegre koncentrálnak. Mind a betegeknek, mind a családtagoknak, mind a dolgozóknak minőségi ugrást hozott a 2018-as év, a Szent László Kórház területén lévő 6-os pavilon felújítása, ahol az átköltözés után immár európai körülmények között látják el a betegeket.